Éljen...-.- Húzhatok haza, ugyanis sikeresen megbetegedtem. -.- Élet, úgy imád..izé, utállak.! >< Angyalkórus elmarad...

Szöcsit kinyírom. Mindenkit kinyírok. Igen, ilyen kinyírós kedvemben vagyok. >< Angol előtt, pontosabban közvetlen becsengetés előtt felkapott, és 40 km-errel a teremtől odébb rakott le. Imádlak, hogy eszem a zúzádat. -.-'

Gyűlölöm a szerdát...ne kérdezd, miért, gyűlölöm, és kész. Egyszerűen...ááááááááááhh.!! ><

Najó, elég a depiskedésből. Lássuk pozitívan a dolgokat...már ha lehet. Ja, de hülye vagyok, lehet hát. :D Barátnőm meghívott egy McFreeze-re (okosak vagyunk, ilyen hidegben fagyiztunk,ja...), olyanokat hülyültünk, hogy nocsak...Énekkaron tanár úr megint ontotta a bölcsességeit, de már egyre sem emlékszem, mert leszívta az agyam...-.- (megjegyzem, igen, ugyanaz a tanár, aki a szolfézst tartja...)

Megfogok halni, ha így folytatom...Áhh...Imádom, amikor ott vagyok a folyosón...ott van Ő is (nematanár,félreértés ne essék...)... És ahogy levegőnek néz, az külön művészet...-.- Végülis, én mondtam, hogy kibírom, de mégsem... és ezért imádom a hétfőt is, mert akkor egyszerre van tesink. És egyszer ki fogom nyírni.

Barátnőmet viszont imádom. Mindig fel tud dobni, és olyan kis őrült, mint én. Magyarázási képessége az enyémmel egyező (mutogatunk,mint a nagyon hülyék). Ja, és kiszemeltem haverom Metallica-s (Master Of Puppets) pólóját magamnak. Majd ha egyszer ott járok, ellopom. *-*

 Na igen... A mai nap nem tartozott a legtermékenyebbek közé, így poénok szempontjából. Annyi, hogy ez az egész nap maga egy vicc volt. 

(Valószínű ezt most csak zenészek,vagy hasonlók fogják érteni...) Szolfézs órán, drágalátos tanár úr (nagyon szeretjük.♥) hangközöket diktál. *khm..* "Ez meg itt egy szi-ti, egy városi hangköz"...Nadetanárúúúúúúúr...oO"

Drágalátos "apuka" átjött ma Nyíregyházára, hogy tudjunk zenélni. Persze a suliba nem engedték be, így nekiálltunk császkálni összevissza (igazából 2 zeneboltban voltunk,de...maradjunk a császkálásnál...). És persze, a két retardált egész nap engem nyúzott, az istenért se hagytak volna békén...egyszer megölöm őket...-.-"

A hüvelykujjam soha nem mutatott az égre.
A csizmám vastag por is régen lepte,
De érzem, vár rám New York, Párizs, London,
S van néhány barát, ki elkísér majd az úton.

Dalaimat sosem kiáltottam senkire.
Az elkorhadt tábla se vitt még semerre.
De majd szárnyalni fogok, a felhők fölé,
hogy lelkem élvezhesse, ami csak az övé.

Híd:
De ha testem elfárad majd újból,
lesz néhány barát, ki segít az úton.

Refrén:
Lelkem száll, örökké száll,
rengeteg csoda csak engem vár,
de szívem lebeg, félve remeg,
testvéreim, ó, várjatok meg!

Visz az út, visz, messze innen el,
Énrám gyakran csak a sok csillag figyel.
De nem sajnálj, jó ez nekem így,
Hogy egyedül kergetem színes álmaim

*Magyarázófejfelvétele* Kérem, emberek, igen, ez egy dalszöveg, igen, van egy "bandám" és nem, nem vagyok megzakkanva...bár néha attól a két idiótától úgy érzem magam, mint a mosott zokni...-.-" Szeretlek titeket. :'D

 Hájdzsén or hájdzsó.!

(Na akkor kezdjünk neki...) *torkátköszörüli* Hello everybody, welcome to the Shrek karaoke dance party.!! Na jó nem. :D Hello minden eltévedt földlakónak. A nevem Enci, és...na, ez az én blogom. Annyit tudok, hogy sok mindenről fog szólni... Előfognak kerülni a Napi Hülyülések, Saját Dalszöveg/Versrészletekkel indított beszámolók, és lesz olyan, hogy az egész művet felrakom, de az csak akkor lesz, ha unatkozok. :D Előre megkérek mindenkit, ha tetszik az oldal, légyszi mutimeg másoknak is.! Köszke. ^^